Ez egy lélekmelengető regény, amely már az első oldalaktól kezdve beránt és belecsavar a szívedbe. A kiégés, és az érzelmi kiüresedés témája könnyen átélhető, Kikuko induló állapota sokak számára ismerős lehet. A virágbolt pedig tökéletes ellenpontja ennek: színes, illatos, ahol minden gesztusnak jelentése van, és ahol végre figyelnek egymásra.

A könyv egyik legnagyobb erőssége a hangulata. A virágokhoz kapcsolódó fejezetek, a csokrok mögötti történetek, az apró megfigyelések mind-mind kellemes, lelassító élményt adnak. A szerző érzékenyen nyúl a virágok szimbolikájához, és szépen mutatja meg, hogyan válhat egy egyszerű tárgy – jelen esetben egy csokor – vigasszá, emlékké vagy búcsúvá. Ezek a részek kifejezetten szerethetők.

Ugyanakkor a történet nagyon hamar kiismerhetővé válik. Kikuko fejlődése szinte akadálytalan, a konfliktusok ritkán mélyülnek el igazán. A munkahelyi trauma és a kiégés súlya időnként mintha elpárologna, helyét átveszi egy túlságosan sima, idealizált gyógyulástörténet.

Összességében egy kedves olvasmány, amely ideális lehet egy nehéz időszakban, amikor az ember nem vágyik nagy fordulatokra. 

Köszönöm a recenziós példányt az Európa Könyvkiadónak!